Magyar tészta – egy falatnyi Magyarország

Kóstold meg Magyarországot

Magyarország nemcsak finom, de kreatív is. Ezt bizonyítja 2025 nagy meglepetése, a Magyar tészta, amely hazánk emblematikus épületeit és tárgyait önti tésztaformába. Mostantól a tányérunk fölé hajolva is tiszteleghetünk a Parlament, a Halászbástya, a Lánchíd vagy a Gyulai Vár szépsége előtt. Megemlékezhetünk híres magyarjainkról a szódásüveg motívumával, a vizslát, a bográcsot, a borosüveget, a pálinkáspoharat vagy a paprikát formázó tészta pedig megerősíti az érzést: itt vagyunk otthon.
Az Izsáki Házitészta Kft. csapata mindig előáll valami egyedivel és újjal. Szeretnek különbözni versenytársaiktól, és ha fantáziát látnak benne, szívesen választják járt út helyett a járatlant, ha az ígéretes lehetőségeket rejt. A családi manufaktúrát Magyarország és a magyar ízek szeretete vezérelte, és a gasztronómiai hagyományok, valamint a helyi alapanyagok iránti szenvedélyes elköteleződés inspirálta a Magyar tészta létrehozására. Sikerült ismét valami unikálisat, figyelemfelkeltőt alkotni, amellyel hamarosan széles körben találkozhat a tésztaszerető közönség.

A Magyar tészta – ahogyan a többi Izsáki termék is – kívül-belül-hazai. Kizárólag válogatott, magyar alapanyagokból készül a lisztet adó búzától kezdve az utolsó darab tojásig.

De az Izsáki Házitésztánál nem csak a receptúrák klasszikusak, a hagyományos tésztaformátumok megőrzésére is nagy hangsúlyt fektetnek. Megtartják, sőt néhány esetben visszahozzák azokat a kedvelt tésztaformátumokat, amelyek egykor nagyanyáink kamráiban is ott volt a polcon.

A Magyar tészta év elejétől elérhető az üzletekben, megtalálható a repülőtéren és az ajándékboltokban.

Neked melyik tésztaforma lesz a kedvenced?
Íme egy kis ízelítő.

Magyar motívumok a tányéron

Magyar bor

Borszerető nemzet vagyunk, Magyarország története és a magyar gasztronómiai, társadalmi hagyományok gyakorlatilag a kezdetektől összeforrnak a borral. Érdekesség, hogy az ország területén az első szőlőre, borra utaló régészeti leletek a Kr. e. I. századhoz, a keltákhoz vezetnek, a rómaiak idejében pedig Pannónia, a mai Dunántúl bora olyannyira népszerű és híres volt, hogy az itáliai borok versenytársává vált.
A Kárpát-medence mai borászatát a magyarság magával hozott ősi, belső-ázsiai és Kaukázus-vidéki hagyományai, valamint a Pannóniában fennmaradt és átvett, római gyökerű gyakorlat befolyásolta a leginkább. Ehhez aztán társultak itáliai, burgundiai, anjou és Rajna-vidéki szokások is, vagyis a borral is az történt, ami sok más területen is jellemez bennünket: keveredett a sok hatás, amiből végül egy igazán figyelemreméltó végeredmény született.

A sajátos klíma és a változatos talajviszonyok mellett ez a komplex hagyománykincs is fontos tényezője a magyar borok különlegességének. A világszerte legismertebb édes tokaji mellett a gyümölcsös, de testes száraz fehérborok, a kellemes savú kadarka vagy a hosszan érlelhető cabernet franc egyaránt otthonra talált ezen a vidéken. A száraz fehérborok, pezsgők egyre nagyobb számban jutnak el az igényes hazai és külföldi fogyasztókhoz.

Halászbástya

A magyaroknak talán be sem kell mutatni Budapest egyik legismertebb műemlékét, amely a főváros egyik legjelentősebb idegenforgalmi látványossága is egyben. Panorámája verhetetlen. Kevesen tudják, hogy csúcsos süvegű kőtornyai a hét magyar honfoglaló vezért szimbolizálják. 1987 óta az UNESCO Világörökség része a Budai Várnegyeddel együtt. A magyarok többsége szerint tökéletes randevúhelyszín, sőt, esküvői fotózásokat is gyakran szerveznek ide. Arról nem is beszélve, hogy ideális háttér egy jó kis Instagram vagy TikTok bejegyzéshez is.

Parlament

Az Országház Budapest egyik legismertebb és legszebb középülete, a Magyar Országgyűlés székhelye, a Duna-part látképének részeként 1987 óta világörökségi helyszín. A gyönyörű és részletgazdag épület kívül-belül lenyűgöző. Érdekesség, hogy 17 éven át, 1885-től 1902-ig épült, Steindl Imre építész tervei alapján. Építéséhez kizárólag magyar alapanyagokat használhatnak, hazai iparosok és gyártók bevonásával. Alapterülete közel 18 ezer négyzetméter, a bent futó vörös szőnyeg csaknem 3 kilométer hosszú, 27 kapun keresztül lehet bejutni az épületbe, amely az év napjainak számával megegyező, 365 kisebb-nagyobb toronnyal rendelkezik. Az építéshez 40 millió téglát és mintegy 40 kilogrammnyi 22–23 karátos aranyat használtak fel. A bámulatos nemzeti kincs, amely a magyar Szent Koronát és a koronázási jelvényeket is őrzi, bárki számára látogatható. A Parlament ikonikus épülete minden irányból „fotogén”, úgyhogy meglátogatását bátran ajánljuk akkor is, ha az Instagramon vagy a TikTokon szeretnétek nagyot menni.

Gyulai Vár

Érdemes mélyebben megismerni váraink történetét, sok izgalmas legenda és anekdota övezi őket. A magyar várak zöme az 1242-es tatárjárás után épült, amikor is IV. Béla király meghirdette várépítő programját. A Gyulai Vár története a 15. századig nyúlik vissza, 1445-ben már állt a ma is látható épület jó része. Ez az egykori Magyar Királyság alföldi vidékeinek egyetlen, épen megmaradt síkvidéki gótikus téglavára, amely a 16. századtól meghatározó végvára volt az országnak. Békés vármegyében, Gyula belvárosában áll. Érdekesség, hogy megfordult itt Mátyás király is, aki hat éven át volt a vár ura, majd 1482-ben természetes fiának, Corvin Jánosnak adományozta. Ha ezek várfalak beszélni tudnának… Ostromolták a Dózsa György-féle parasztfelkelés vitézei, aztán 1566-ban a törökök. A vár szerepet kapott a Rákóczi-szabadságharcban, és az 1848–49-es szabadságharc leverését követő napokban is. Ma felújítva, interaktív programkínálattal várja a látogatókat.

Magyarország

Magyarország mai formáját az 1920-as trianoni békeszerződést követően nyerte el. Alakjába a gasztronómia szerelmesei sok mindent beleálmodtak már, most a tészták között is elérhető.

Szódásüveg

Magyarországon nincs nyár szódavíz (régi nevén szikvíz) nélkül. Napközben önmagában is frissít, napnyugta után pedig egy-egy kiváló magyar bornak adhat új karaktert a számtalan fröccsfajta valamelyikében. (Fröccs ábécé – fotóillusztrációként) Azt biztosan sokan tudják, hogy a szódavíz Magyarországon való gyártását Jedlik Ányos dolgozta ki, az 1829-ben nyilvánosságra hozott egyedi eljárás legnagyobb újdonsága abban állt, hogy rendkívül gazdaságossá tette a nagy mennyiségű szódavíz előállítását. Ez alapozta meg későbbi hatalmas népszerűségét. A szikvíz 2013-ban bekerült a Magyar Értéktárba, mint Hungarikum, hagyományos különleges termék.

Paprika

Szinte minden nap esszük, mégis keveset tudunk erről fűszerről, amely ma a magyar konyha alapvető fűszerének számít. Nem volt ez mindig így. A paprikát fűszerként a régi magyar konyhákon nem ismerték, Magyarországon az 1600-as években feltételezhetően Széchy Mária, Wesselényi Ferenc gróf felesége honosította meg, és az első példányokat a szegedi ferences kolostor kertjében termesztették. Eleinte dísznövényként volt ott a nemesek kastélyaiban, fűszerként való használata csak a 18. században vált általánossá.
Európában Spanyolország mellett Szeged környékén, később Kalocsa vidékén kezdtek tömegesen fűszerpaprikát termeszteni, amihez hozzájárult egy magyar találmány is: a fűszerpaprika porrá törése. A 18. század végétől fokozatosan olcsó borspótló fűszerként vált népszerűvé.
Először az alföldi parasztok ismerték fel, hogy a sertészsírban pirított vöröshagymához adva optimálisan oldódnak ki a fűszerpaprika-őrlemény íz- és színanyagai. Ez az úgynevezett pörköltalap, amit a magyaros ételek jelentős részénél máig alkalmaznak. Elterjedése teljesen átalakította a magyar konyhát. A fűszerpaprika mindmáig magyar nemzeti fűszer, sehol másutt a világon nem használják por alakban, tisztán, egyéb fűszer nélkül.

Bogrács

Sokak nagy kedvence a bogrács és az életérzés, ami vele jár. Története a vándorló magyar néphez kötődik, a bogrács és a bográcsban történő főzés elterjedése a nomád lovas kultúrákhoz vezethető vissza. A bogrács őse a cserép üst, amely a honfoglaló magyarokkal került a Kárpát-medencébe. Ma a bogrács készülhet rézből, vasból, öntöttvasból vagy acélból – egy valami azonban közös bennük: szabad téren, tűz fölé lógatva főnek bennük a finomabbnál finomabb ételek. Ha bográcsban főzünk, az ízek jellemzően sokkal gazdagabbak, és tartalmasabbak, mivel azokba belefő a füst és a tüzelés során felszabaduló „aromák” nagy része is. Legtöbben az akácfát javasolják tűzifának. De a bográcsozás (vagy bográcsolás) sokkal több, mint egyszerű ételkészítés. Közösségi tevékenység, mely során együtt lehet a család, vagy a baráti társaság.

Magyar vizsla

Az a kedves kutyafajta nem hagyható ki ebből az impozáns gyűjteményből. A rövidszőrű magyar vizsla világszerte az egyik legismertebb magyar vadászkutya. Már honfoglaló őseink mellett, akik szenvedélyes vadászok voltak, feltűnt egy vadászkutya, amely követte őket a vándorlások során a Kárpát-medencébe. Ahogyan a magyar történelemben lenni szokott, az eredeti fajta vérvonalába keveredett egy kis török, és egy kis angol vér, így alakult ki az évszázadok során a mai vizslánk. Intelligenciája, alkalmazkodóképessége mindenre alkalmassá teszi, lehet nagy vadász, házőrző, vagy gyengéd családi mókamester.

Lánchíd

Minden magyar büszkesége, és talán a legtöbb külföldi is ezt említi elsőként a budapesti látnivalók közül. A főváros első állandó Duna-hídja, hivatalos nevén Széchenyi lánchíd Széchenyi István kezdeményezésére valósult meg, amihez a gróf személyes élménye is hozzájárult. 1820 decemberében ugyanis édesapja halálhírére Debrecenből Bécsbe sietett volna, a Dunán való átkelését azonban a zord időjárás napokkal elhalasztotta. Valószínűleg ekkor ért meg Széchenyiben egy állandó híd megépítésének a gondolata, „a Dunától kettészakított haza s annak szívének összeforrasztása”, amely a keleti és nyugati országrész közötti zavartalan közlekedést is hivatott szolgálni.

A munkálatok 1839-ben kezdődtek, a kész hidat 1849. november 20-án avatta fel Ferenc József. A hidat a II. világháború végén a visszavonuló német hadsereg felrobbantotta maga mögött, az újjáépített, némileg kiszélesített hidat első felavatásának 100. évfordulóján nyitották ismét meg.

Budapest legszebb jelképe a mai napig.

Pálinka

A pálinka sokak kedvence, hazánk egyik legkedveltebb és legnépszerűbb itala. 2013 óta ez az egyesszámú Hungarikumunk. Azóta pontosan követni kell az elkészítés során az előírásokat, ízesíteni, színezni, édesíteni még az ízek lekerekítésének érdekében sem engedélyezett. Fontos adalék, hogy az „aqua vitae” Erzsébet királynéhoz kapcsolódó története a 14. századból ered, az „égett szesz” pedig a 16. századig gyógyszernek számított.
A pálinkák legfontosabb meghatározó tulajdonságai már a gyümölcsnél eldőlnek. Mi magyarok bármiből képesek vagyunk pálinkát előállítani, sokszínű, nemes italról van szó. De a szabály az, hogy kizárólag az az ital nevezhető így, amelynek az alapja Magyarországon termett és termelt nemes- és vadgyümölcs, szőlő és aszúszőlő-törköly.

Fogyasztásához a legideálisabb a talpas, tulipán formájú pálinkás pohár, amelyet szokás tulipános pohárnak is nevezni. Kialakításának köszönhetően az alsó öblös rész a pohár közepe felé irányítja az illatokat, a felső kiszélesedő rész pedig ezt a koncentrált illatot közvetíti a fogyasztó felé. Erre azért is van szükség, mert pálinkát kis mennyiségben fogyasztunk, és ennek a kis mennyiségnek is elegendőnek kell lennie arra, hogy a pálinka megmutassa értékeit. Fontos, hogy a magas alkoholtartalom ellenére az alkohol ne nyomja el az aromákat.
Fogyaszd felelősséggel!